„Ha egyszer az elker�lhetetlen v�gzetet kellene megfestenem, val�sz�n�, hogy a nyomot leszegett fejjel loholva k�vet� vadkutya-falk�t �br�zoln�k…”
 

Az afrikai vadkutya - m�sik, tal�n ismertebb nev�n hi�nakutya vagy wilddog, egy falk�ban �l�, foltos, felt�n� afrikai kutyafajta, mely a legvesz�lyeztetettebb fajok k�z� tartozik a F�ld�n.

Besorol�sa rendszertanilag:

Ellent�tben a mai �llapottal, r�gen a hi�nakutya gyakori lak�ja volt a Szahar�t�l d�lre es� szavann�knak, f�lsivatagos �s erd�s ter�leteknek. Nyugat-Afrik�b�l m�r gyakorlatilag teljesen kipusztult, sz�mottev� �llom�nya csak a szeneg�li Nikolo-Koba Nemzeti Parkban van, de K�z�p-�s Kelet-Afrik�ban is v�szesen megcsappant p�ld�nysz�mmal  tart�zkodnak. Keleten a legt�bb vadkutya Tanz�nia d�li vid�kein �l, Keny�ban �s Eti�pi�ban kisebb popul�ci�k maradhattak fenn, m�g K�z�p-Afrik�ban Cameroon b�szk�lkedhet a legt�bb p�ld�nnyal.

Manaps�g els�sorban D�l-Afrika orsz�gaiban, a D�l-afrikai K�zt�rsas�gban, Nam�bia, Botswana, Mozambik, Szv�zif�ld �s Zimbabwe ritk�bb ter�letein tal�lkozhatunk falk�ival, popul�ci�i azonabn mindink�bb elszigetel�dnek egym�st�l.

Mint ez a faj latin nev�b�l is kider�thet�, k�lleme - mivel a pictus jellemz�s a k�l�nleges sz�nezetre, foltozatra utal - igencsak �rdekes �s figyelemfelkelt�. Az r�vid bund�ja a barna, a s�rg�s, a feh�r, a fekete �s a v�r�s rapszodikus egyvelege, amely abszol�t egyedenk�nt v�ltozik. Az am�g a hason, a l�bon �s a bozontos farkon gyakoribb a feh�r mint�zat, addig a pofa k�r�li sz�rzet rendszerint barn�s. L�bai meglehet�sen hossz�ak, f�lei nagyok �s el�ll�ak.

A nemek egyform�k, m�g m�retbeli k�l�nbs�g sincs k�zt�k �ltal�ban. Az angol nyelven "wilddog"-nak keresztelt ragadoz�ra a  61-78 centim�teres marmagass�g �s 75-110 centim�teres �tlagos testhossz a jellemz�, ehhez 30-40 centim�teres farok csatlakozik. Testt�meg�k v�gs� esetekben el�rheti ak�r a 38 kilogrammot is. Ez a sz�m �ltal�ban 18-36 kg k�z�tt mozoghat.

Az afrikai vadkuty�k - hasonl�an a legt�bb kutyaf�le ragadoz�hoz -  falk�kban, csal�dokban �lnek, amelyek �tlagos l�tsz�ma 7-15 p�ld�ny. R�gebben, am�g a faj t�bb ter�leten is el�g gyakori volt volt, ak�r 100 egyedb�l �ll� csapatokat is feljegyeztek. Ezen j�t�kos �llatok szoci�lis �lete rendk�v�l fejlett: a k�lyk�ket k�z�sen nevelik �s etetik a falka tagjai, de megfelel�en gondoskodnak a sebes�lt �s beteg t�rsaikr�l is. A falk�kban, mondhatni sohasem tapasztalni agresszi�t.

A csapatokat egy-egy domin�ns p�r vezeti, a kanok �s szuk�k k�z�tt  viszont f�ggetlen hierarchia uralkodik. Mivel a feln�v� n�st�nyek gyakrabban hagyj�k el sz�l�falk�jukat a h�mekn�l, hogy �jat keressenek, ez ut�bbiak vannak t�bbs�gben az egyes csapatokban, de persze kiv�tel mindig ad�dhat.

F�lelmetes, gyors, remek vad�sz. Miut�n nappal akt�v faj, a zs�km�ny felkutat�s�ban f�k�nt l�t�s�ra hagyatkozik, majd a falka vez�rh�me �lal vezetett hal�los �ld�z�sbe kezd. A hi�nakuty�k ak�r kilom�tereken kereszt�l is k�pesek tartani az majd 55 kilom�ter per �r�t is el�r� sebess�get �ldozatuk nyom�ban. Strat�gi�juk legf�k�ppen a pr�da kif�raszt�s�n alapszik. Ahogy a menek�l� vad egyre lassul, a vadkuty�k mind t�bbsz�r t�pnek a h�s�ba, gyakran m�r futt�ban sz�tmarcangolva azt. A v�gzetes kitart�sra utalva �rja Kittenberger K�lm�n, hogy „Ha egyszer az elker�lhetetlen v�gzetet kellene megfestenem, val�sz�n�, hogy a nyomot leszegett fejjel loholva k�vet� vadkutya-falk�t �br�zoln�k…”

A zs�km�nyb�l az otthon maradottak, k�lyk�k, s�r�lt vagy gyenge egyedek is r�szes�lnek, ugyanis a visszat�r� vad�szok a m�r f�lig megem�sztett t�pl�l�k fel�klendez�s�vel l�tj�k el a sz�ks�gleteiket. Els�sorban k�l�nf�le k�zepes termet� antilopokat fogyasztanak, �gy p�ld�ul impal�t �s duikert. Olykor nagyobb termet�, legyeng�lt pat�sokat is megt�mad, zebr�t vagy gn�t, azonban ez a ritk�bbik eset. B�r neve erre utal, d�g�t sosem fogyaszt. A d�gev�ket megt�ri, de a foltos hi�n�val legt�bbsz�r �sszet�z�sbe ker�l, ebben az esetben ut�bbi d�gev� t�rs olykor el is pusztul... 

A vadkuty�k nem tartanak fenn territ�riumot, b�r a kutyaf�l�kre jellemz� vizeletjelz�sek megfigyelhet�ek a falka vezet�  p�rj�nak eset�ben, ezek c�lja azonban nem a ter�lethat�rok kijel�l�se.

A falk�k b�k�j�t egyed�l a szaporod�ssal kapcsolatos konfliktusok szokt�k felkavarni - gyakori ez m�s hasonl� oszt�ly� �llatn�l is -, de ekkor is kiz�r�lag a n�st�nyek k�z�tt, az �letre sz�l�an monog�m domin�ns p�ron k�v�l ugyanis egy csapattag sem p�rosodhat. Nagy ritk�n egy-egy al�rendelt n�st�ny is fialhat, hab�r az val�ban igen ritka. A p�rz�si id�szak ter�letenk�nt v�ltozik. A vemhess�g k�r�lbel�l t�z h�tig tart, a k�lyk�k sz�ma kett� �s h�sz k�z�tt v�ltozhat. Ugyan fogs�gban rendszerint kevesebb sz�letik,  de ez is a k�r�lm�nyekt�l f�gg. �ltal�ban 10-11-en vannak egy alomban.

A szuka egy m�lyed�sben, f�ldimalac �reg�ben hozza vil�gra kicsinyeit, �s h�rom h�napon �t itt is marad vel�k, mik�zben a falka t�pl�lja �t �s a porontyokat. Miut�n a k�lyk�k elhagyt�k a sz�l�g�dr�t, az eg�sz csapat gondoskodik r�luk, anyjukon k�v�l m�s n�st�nyekt�l is szopnak. Elv�laszt�sra rendszerint t�zhetes korban ker�l sor, ezt k�vet�en a kicsik a vad�szok �ltal hazahozott, fel�klendezett h�ssal t�pl�lkoznak.

Az afrikai vadkutya 12-18 h�naposan �ri el az ivar�retts�get, de ritk�n ker�l sor p�rz�sra k�t�ves kor el�tt. A n�st�nyek ilyen id�s korukban indulnak v�ndor�tra, m�s falk�k ut�n n�zni. A kanok mintegy fele a sz�l�falk�val marad, a t�bbiek rendszerint egyszerre t�voznak, �j csapat alap�t�sa v�gett.

Mivel az ell�sekre 12-14 h�nap elt�r�ssel ker�l sor �s n�mely egyed ritk�n �ri meg t�z�ves kort, egy n�st�ny �let�ben legfeljebb 8 almot hoz a vil�gra.

Az afrikai vadkutya vadon �l� �llom�ny�t a 2004-es adatok szerint 3000-5500 p�ld�nyra becs�lik, amely sz�m folyamatosan cs�kken. A visszaszorul�s oka az emberi tev�kenys�g kiterjeszt�se, a vadon mez�gazdas�gi m�vel�s al� von�sa, a ny�jakat puszt�t� kuty�k vad�szata, illetve a k�l�nf�le behurcolt betegs�gek, mint p�ld�ul  a szopornyica. A helyzetet nehez�ti, hogy az egyes popul�ci�kat elv�lasztj�k az emberi m�vel�s al� vont t�rs�gek, �gy a faj v�rfriss�t�se �s v�ndorl�sa sem lehets�ges.

A hi�nakutya j�v�j�t els�sorban nagy kiterjed�s�, vadon sz�m�ra fenntartott v�dett ter�letek kialak�t�sa biztos�thatja, a kisebb ter�leteket ben�pes�t�, csek�lyebb l�tsz�m� popul�ci�k hossz� t�von nem �letk�pesek. A visszatelep�t�st sok esetben nehez�ti, hogy a helyi genot�pusok nem �llnak rendelkez�sre. Az afrikai korm�nyok sokat tehetnek a hi�nakuty�k meg�rz�s��rt v�dett ter�letek kialak�t�s�val, illetve az okozott k�rok felm�r�s�vel �s a lakoss�g t�j�koztat�s�val.

�gy gondolom, hogy egy olyan remek, csal�dos, �let�rt k�zd� fajr�l van sz�, melyet �rdemes megmenteni a kipusztul�st�l. Rem�lhet�leg az emberek tanulnak a hib�ikb�l, �s nem engedik ezt a virgonc, odaad� kutyaf�l�t �s remek vad�szt.