A farkasok megszel�d�thet�s�g�nek, h�ziasod�s�nak �s v�gs� soron lesz�rmazottaik, a kuty�k ragaszkod�s�nak, h�s�g�nek els�dleges magyar�zata �s oka - mint majd k�s�bb r�szletesen kifejtem - az, hogy ezen �llatok kifejezetten t�rsas hajlam� l�nyek. Valamennyi kutyaf�le k�z�l a farkasban a leger�sebb a falkaszeretet, a k�z�ss�gi szellem. A falk�n bel�l a farska az �v nagy r�sz�ben t�rsas �letet, kisebb id�szak�ban pedig csal�di �letet �l. Ez term�szetesen azzal j�r, hogy �szt�n�s viselked�smint�i a csal�di �s a falka�lethez egyar�nt alkalmazkodnak.
   A kutat�k szerint a farkasfalka tulajdonk�ppen egy�tt �l� csal�d vagy csal�dcsoport val�j�ban. Ezt �t-hat kifejlett �llat is l�trehozhatja, de sz�moltak m�r harminck�t farkasb�l �ll� falk�t is! T�len, az �ns�ges id�kben, vagy �ppen a b�s�ges zs�km�nyszerz�si lehet�s�geket k�n�l� t�jakon a falk�k nagyobb hord�kba t�m�r�lnek. Mindezek ellen�re a falk�k �s csal�dok a hord�kon bel�l is megtartj�k �n�ll�s�gukat, laza, bar�ti kapcsolatban �llnak a t�bbi csal�ddal.

   A falka t�rsas �let�t szigor� rend, a hierarchia szab�lyozza. �gy a csal�d tev�kenys�g�t az egyetlen uralkod� h�m, a falkavez�r hat�rozza meg. A vez�ri st�tus t�bb kiv�lts�ggal is j�r. Schenkel a b�zeli �llatkert farkasait tanulm�nyozva p�ld�ul megfigyelte, hogy a farokemel�s mozdulata �s az olyan ismerked�si p�z, amelyben a szuka odatartja a far�t a szagl�sz� h�mnek, kiz�r�lag a falkavez�rnek �s n�st�ny�nek - neki is csak a vez�rrel szemben - el�joga. Ha jelenl�t�kben egy alacsonyabb rang� n�st�ny hagyja mag�t megszagolni, a "vez�rn�" azonnal megb�nteti, a vez�r pedig minden h�met megdorg�l, ha megszagol eg n�st�nyt.
   A falk�ban a vez�rt kiv�ve minden farkasnak csapott farokkal kell k�zelednie. A h�meknek az�rt, mert al�vetett �llatok, a n�st�nyeknek pedig, hogy elrejts�k az ivarszerv�ket. Hangs�lyoznom kell azonban, hogy ezek a vizsg�l�d�sok feltehet�leg csak �llatkertben tartott - sz�k�s ter�leten �l� - farkasokra �rv�nyesek.

   A falka vezet�je teh�t a csapat �sszes t�bbi tagja felett uralkodik, p�rja pedig az �sszes t�bbi n�st�ny f�l�tt, s�t, n�ha az alantasabb h�mek uralkod�n�je is. Rajtuk k�v�l m�g n�h�ny fejlettebb, er�sebb h�m �s n�st�ny tal�lhat� a rangl�tra fels�bb fokain, de k�zt�k is van kisebb-nagyobb rangk�l�nbs�g.
   A k�zn�p a gyeng�bb - hatalmi rangsor alacsonyabb helyein �ll� - h�mekb�l, valamint mindk�t nembeli k�lyk�kb�l, s�ld�kb�l tev�dik �ssze. A term�szetben persze eme rangsort neh�z megfigyelni, m�r csak az�rt is, mert az ereje telj�ben l�v� falkavez�r hatalma annyira vitathatatlan, hogy a t�bbieknek esze �gukban sincs ezt csorb�tani. Ez�rt t�bb kutat� szerint a falk�ban nincs is hatalmi rangsor, s a h�mek nem k�zdenek meg egym�ssal a vez�ri poszt�rt.
   Mi�rt is volna sz�ks�g�k erre - �rvelnek -, amikor a falka tulajdonk�ppen �sszetartoz� �s �sszetart� nagy csal�d. A vereked�s az�rt t�rhet ki, mert valamelyik h�m megk�s�relhet bet�rni egy m�sik csal�d ter�let�re. Hogy melyik �ll�spont a helyes, azt tov�bbi megfigyel�sekkel kell eld�nteni...