Farkasok. Ha belegondolunk, mondhatni kev�s olyan �llat �s a F�ld�n, melyet annyi - �ltal�ban egym�snak ellentmond�, vagy igencsak hom�lyos - t�vhit, babona �s legenda vesz k�r�l, mint ezt a gy�ny�r� bund�s �llatot. Sajn�latosan sorsa, meg�t�l�se m�r a kora id�szakt�l igen ellentmond�sos volt. Hol rettegt�k, hol tisztelt�k, irtott�k...

  Az �sember rajzai k�zt ritk�n jelent meg a farkas, azonban egyes r�g�szek - k�l�n�s m�don a leggyakrabban gyermeks�rokban - m�gis gyakran tal�ltak farkashoz visszavezethet� csontokat, vagy azok fogaib�l f�z�tt l�ncokat �seink temetkez�si helyein. Ezek nyilv�nval�an talizm�nk�nt,  szellemek v�delmi jelk�peik�nt szolg�ltak a gonosz ellen. Vagyis az �sember feltehet�leg b�zott a farkas v�delm�ben.
  A vil�g nagyon korai t�rt�nelm�ben sok hely�tt tal�lhatunk a farkas -totemizmusra vagy im�datra utal� nyomokat.
  Az �si Egyiptomban l�tezett egy szekta, mely a farkasokat im�dta. K�pontjuk L�kapolisz volt. Ezen r�gi egyiptomiak ut�nozt�k az �ltaluk nagyrabecs�lt, tisztelt �llatok term�szetes szok�sait, �gy p�ld�ul ritu�lis k�r�lm�nyek k�z�tt juhoat fogyasztottak.
   A g�r�g�k Apoll�nt tisztelt�k farkasistenk�nt, m�g a k�l�nb�z� indi�n n�pek totem�llatainak vezet� egy�nis�ge volt ez a sz�rke bund�s ragadoz�. Dzsingisz k�nr�l a mongolok Titkos k�nyv�ben olvashatjuk, hogy az �sapja farkas volt, amely az �gb�l ereszkedett al�. A farkas ereje, b�tors�ga �s magasztoss�ga egyes mitol�gi�kban h�si szerepet t�lt�tt be. A germ�n mondavil�gban is megjelent a farkas, mint Siegfried nagyapja. G�r�gorsz�gban, Spanyolorsz�gban �s Olaszorsz�gban k�z�leti szem�lyis�geknek, dinaszti�knak ma is farkasnev�k van. Felmer�l a k�rd�s: akkor mi�rt is ilyen gy�l�lt ezen �llatok t�bbs�ge.
  Szinte kezdetekt�l fogva a vall�sos tiszteletbe f�lelem, mi t�bb - a m�r kor�bban eml�tett - komoly gy�l�let is vegy�lt. A baj tal�n az volt, hogy a farkas �s az ember gyakorta azonos ter�leten vad�szott, a gyilkos fegyverek el�l a farkasnak pedig meg kellett h�tr�lnia. Az �hs�g �gy kihajtotta az emberlakta vid�kre, ahol mindent megt�madott, amit megehetett. A h�re �gy egyre rosszabb� v�lt, holott az ordasok - az emberekkel ellent�tben - csak a l�tfenntart�st pr�b�lt�k biztos�tani maguknak.
   Fantasztikus t�rt�netek sz�lltak sz�jr�l-sz�jra a farkasb�rbe �lt�z�tt �rd�g�kr�l, amelyek �tj�t v�res �llat- �s embertetemek szeg�lyezt�k.  A vil�gi �s az egyh�zi hat�s�gok kihaszn�lt�k - mint mindig... - a befoly�solhat� n�p retteg�s�t, a sok r�mt�rt�netb�l pedig kialak�tott�k a Fenevad alakj�t, melyet Isten az�rt k�ld�tt a vil�gra, hogy az embereket a v�tkeik�rt megb�ntesse.

   �gy �szrevehet�, hogy a rengeteg t�vhit �s az, hogy az emberek meg sem pr�b�lt�k felvenni a kapcsolatot ezekkel a nagyszer� �l�l�nyekkel, hova vezetett...
   A k�z�pkorban terjedt el az ember farkass� v�l�s�nak (lykanthropia) sz�rny� babon�ja. [Lykanthr�pi�r�l �s a farkasemberekr�l k�s�bb az �rdekess�gek modulban] Kapzsis�ggal, kegyetlenked�ssel, kannibalizmussal, k�jelg�ssel v�dolt�k azokat a szerencs�tleneket, akikr�l azt gondolt�k, "emberi alakban �jjel k�sz�l� farkasemberek"... Sz�z�val �ll�tott�k b�r�s�g el� a v�rfarkasokat �s farkasembereket, akiket kegyetlen�l megk�noztak, majd �lve el�gettek, vagy ker�kbe t�rtek. �rtatlanokat. Elborzaszt� az emberi butas�g m�rt�ke...
   Az V. sz�zadban int�zm�nyes�tett�k el�sz�r a farkas�rt�st, IV. Henrik alatt pedig val�s�gos hadj�ratok folytak az �mulatba ejt� vad�szok ellen. Helyesebben: KIRABOLT�K A FALVAKAT, FELD�LT�K A MAJORS�GOKAT, PARASZTOK EZREIT TETT�K F�LD�NFUT�V� FARKASVAD�SZAT �R�GY�N! A parasztok persze mindezek�rt a farkasokat okolt�k, a m�gjobban meggy�l�lt�k a rettegett vad�llatokat. A vil�gszerte foly� m�dszeres irt�hadj�rat eredm�nyek�nt csak Franciaorsz�gban negyven �v alatt t�zezer farkast �ltek meg, Kazahszt�nban pedig k�tsz�zezret. Angli�ban felgy�jtott�k az erd�ket, hogy kif�st�lj�k a farkasokat. K�z�lhetem a borzaszt� h�rt: SIKER�LT NEKIK! Az utols� p�ld�nyt a XVI. sz�zadban l�tt�k! [Most bezzeg s�r a sz�juk miatta...] Hasonl� volt a helyzet szinte eg�sz Eur�p�ban. Ma m�r csak a volt Szovjetuni�, Alaszka, �s kanada ember �ltal h�bor�tatlan r�szein �lnek nagyobb hord�k, valamint az USA, Sk�cia, �rorsz�g igyekszik visszatelep�teni az �llom�nyokat, m�sutt meg�rizni a vad�llom�nyt. Kanad�ban p�ld�ul megalakult az Ontario Farkas Liga, amelynek c�lja az ostoba hiedelmek �s babon�k eloszlat�sa, a farkasok visszatelep�t�se. 
   Hol is van a helye a farkasoknak? Lesz m�g j�v�j�k? Rajtunk, az embereken m�lik...